A háromórás út Egerig elzsibbasztott mindenkit. A csapat elgémberedetten szállt ki a buszból, ami bár nagyon kényelmes volt, de hát a három óra ebben az esetben soknak számít. Szerencsére időben érkeztünk, így volt lehetőség felkészülni a mérkőzésekre.
A lányok az öltözőbe, mi pedig a csarnokba vonultunk, ami meglepetésünkre óriásinak tűnt. Többen említették is, hogy a térlátásban nagyon zavaró a csarnok pályamérete. Ez be is igazolódott, mert az ifik meccsén az egyik játékos jóval a pályán kívül kapta meg a labdát, melyet még a bírók sem vettek észre. Volt is nagy felháborodás a nézők között, akik „szakértő” beszólásokkal igyekeztek a bírók tudtára adni tévedésüket.
Így az egri szurkolóknak volt alkalmuk ráhangolódni a felnőttek sorsdöntő mérkőzésére.
Az ifi csapatunk elvesztette a meccset. A helybéliek elégedetten nyugtázták a győzelmet, melynek hátterét nem is sejtették. Mi tudtuk, hogy hiányos a csapatunk és az ifi korú, de a felnőtt csapatban is meghatározó szerephez jutó játékosok pedig csak melegítés jelleggel léptek pályára. Így is volt szépsége a fiatalok játékának, mert Herceg Dalma tizenkétszer zörgette meg az egriek hálóját és voltak, akik most érezhettek először gólörömet.
Az egri szurkolók tehát elégedetten nyugtázták a fiatalok pontszerzését. Érződött is az egri levegőben a hazai győzelem illata, ami bizarr előjeleket vetített a felnőttek meccsére. Ennek ellenére csapatunk melegítése már jó hangulatban telt. A lányokon nem volt érezhető a feszültség, teljes erőbedobással indultak neki a mérkőzésnek. Mind az egrieknek mind nekünk, csak a győzelem megszerzése teremthetett egyetlen lehetőséget a kieső zónától való elszakadásra. Ezt már a meccs kezdetén lehetett érezni.
Vera szerezte az első gólt, a többiek labdákat csíptek el, a játék pörgött. Ám egyre inkább úgy tűnt valami nincs rendben. Egyre-másra halmoztuk hibáinkat, mintha nem látnánk a pályán. Lehet, hogy a lányoknak is furcsa volt a csarnok mérete? Nem tudni.
Szétzilálódó védelmünk folytonos lövőhelyzeteket teremtett az egriek számára. Csapatunk edzője láthatóan elégedetlen volt a játék képével. Feszülten figyelte a lányokat. Tudta, hogy csak időkéréskor adhat tanácsot, most tehetetlen.
Közben a sportcsarnokban az egriek pontszerzésénél a nézőtér hangos tapsban és kiabálásban tört ki. Nálunk meg csak a feszültség érződött az egyre növő gólkülönbséget látván. Az egri játékosok harciasan, gyorsan, céltudatosan küzdöttek. Az őszi mérkőzésen nekünk nem sikerült nyernünk. A meccs első húsz percében itt is látványosan jobb teljesítményt nyújtva jött előre a hazai csapat, ami a hazai vereséggel együtt rémképeket vetített elénk.
Nem csak Korsós Miklós volt elégedetlen, de tanítványain is látszott kevés az, amit a pályán produkálnak. Szerencsére nem nyugodtak bele, egymást hajtva, mentek előre. Korsós időkérése alatt csapatunk tagjai egymást biztatták. Bár a hazai szurkolótábor meglehetősen nagy volt, meg nem hazudtolva magunkat a vendég kispad még hangosabb üdvrivalgásban tört ki egy-egy kecskeméti gól után. Az egri csapat pontatlanságait kihasználva a lányaink újra erőre kaptak és még a félidő utolsó harmadában szűkítették is a különbséget. Hatalmas volt a feszültség a félidő vége előtt, mikor hármas emberhátrányba kerültünk. Az utolsó gólszerzési lehetőséget nem sikerült kihasználnunk.
A szünetben Korsós vezetőedző feleslegesnek tartotta az öltözőbe vonulást, hogy minél több idő maradjon a taktikai utasításokra. A pálya szélére húzódva szólt a lányokhoz, ami később meg is hozta gyümölcsét. Az első jel a brutális hazai emberelőny kivédekezése volt, melyre koronaként Herceg Réka hálószaggató gólt lőtt. A KNKSE új erőre kapva bombázta az ellenfél kapuját. Az egriek mestere, látván a Kecskemét újraébredését, időkéréssel próbált javítani lányai játékán. Csapatukon a csüggedtség és a „fáradság” látszott, ám a játék gyors maradt, a labda cikázott a pályán. Mi feléledtünk, kezdtük behozni a lemaradást. Pörgött a meccs, a tét nagysága szabálytalanságok sorozatás hozta. Egy egri belemenés után viszont dermedt csend lett úrra a csarnokban, Réka feküdt a földön mozdulatlanul. Ment az orvos, de piros lappal a hazai játékos is öltözőbe vonult. Durva megmozdulás volt, de szerencsére kis pihenő után Réka újra pályára léphetett.
Az egri csapat beállósának kizárása megroppantotta a hazaiakat. Nálunk pedig Réka sérülése nemhogy legyengítette volna csapatunkat, hanem még gyorsabb, figyelmesebb, intenzívebb játékra ösztönözte a lányokat. A hazaiak Verát szélen képtelenek voltak tartani, Zsoldosné pedig briliáns védéssel bizonytalanította el az egri támadókat. Egyetlen pont választotta el a két gárdát egymástól. A hangulat a sportcsarnokban csak ekkor kezdett a tetőfokára hágni. Körültekintve a közönség arcán izgatottság, néhol a kedvenc csapat vereségétől való félelem látszódott. Majd egyre aktívabb játékunknak köszönhetően kiegyenlítettünk. Anna lőtte az egyenlítő gólt, majd Barbara vezetést szerzett. A hazaiak teljesen összeomlottak. Próbálkoztak, de lányaink védekezése betonfalként állt előttük. Ráadásul egyre parádésabban játszottunk. Vera hidegvérrel pimasz gólokat lőtt, Zsoldosné láttán az egriek körbelőtték a kaput. Így a meccs, a végére vált csak igazán izgalmassá. Miután megfordítottuk az állást, mindenki feszülten várta mi lesz a játék végkimenetele. A kecskeméti szurkolók fogat csikorgatva izgultak a lányokért, várva mikor telik már le a meccs játékideje, és aratunk győzelmet. A feszültség kézzel fogható volt, egyesek az utolsó pillanatokban már oda se mertek nézni mi történik a pályán. Idegölő néhány percnek lehettünk tanúi. Dorka még a végén is gólt gólra halmozott. Az utolsó perceket alig tudta kivárni közönség, - mármint a kecskeméti - mert a hazai szurkolók látván a kudarcot, idő előtt hazaszivárogtak. További jelentős fordulat már nem következett be, 25-28-as kecskeméti győzelem született.Korsós Miklós: „Olyan iramot diktáltunk, amit az egriek nem bírtak, s felmorzsoltuk őket.”
Hegedűs Tibor: „Az edző ilyenkor szokott lemondani, ugyanis jelenleg nem tudom, miként lehetne ebből a helyzetből továbblépni.”
Az út hazafele nagyon jó hangulatban telt. Először a busz eleje tört ki éneklésben, amit egy kis idő után már mindenki követett, megünnepelve a kemény munka árán begyűjtött rendkívül fontos két pontot. Így nem csak hangosan, de szórakoztatóan és viccesen telt el a hazautazás.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése